Zilahon tartotta meg megyei konferenciáját a Románok Nemzeti Egységpártja /RNEP/, melyen megjelent Funar pártvezető is. Az egyik résztvevő azt javasolta, hogy Wesselényi Miklós szobrát Zilahról költöztessék Zsibóra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./
1995. december 9.
Zsibó fennállásának 790. évfordulójáról emlékeztek meg dec. 9-én. Az érdeklődő közönség Egyed Ákos előadásából ismerhette meg a település történetét. A jobbágyfelszabadító Wesselényi Miklós élete szorosan kötődik Zsibóhoz. A reformkor nagyjai sorra megfordultak Wesselényinél, Zsibón. /RMDSZ, dec. 13./
1996. október 2.
Szept. 22-től 29-ig tartott Zilahon a református gimnázium 350. évfordulója alkalmából rendezett jubileumi ünnepségsorozat, amelyet a Zilahi Református Wesselényi Kollégium Baráti Társasága szervezte. Szept. 26-a az újraindult zilahi Református Wesselényi Kollégium napja volt, szept. 27-én pedig a Zilahi Elméleti Líceum napja. Az emlékezésen magyar és román nyelvű emléktáblát helyeztek el az udvaron levő régebbi kollégiumi épület falán. Az egykori gimnázium volt diákjai eljöttek Zilahra Magyarországról, Amerikából, Németországból, Svédországból, és Izraelből. Az évfordulóra Adorján Ilona képzőművész Wesselényi Miklós portréját ábrázoló emlékplakettet készített, ezenkívül a megjelentek megvásárolhatták Lakóné Hegyi Éva A zilahi református egyház Váradi Bibliája és a benne levő feljegyzések című tanulmányát. A Szilágyság (Zilah) különszáma Kovács Miklós két, az iskola történetével foglalkozó munkáját közölte. /Fejér László: Jubileumi ünnepség Zilahon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./
1996. december 12.
Ifj. Wesselényi Miklós születésének 200. évfordulója alkalmából háromnapos emlékezést tartottak Zilahon és Zsibón. Az egyik előadó, Benkő Samu művelődéstörténész Wesselényiről mint a nemzet ébresztőjéről emlékezett meg. A megemlékezést időszerűvé teszi, hogy "nemzedékünk is ébredezik hosszú évtizedek után", mondta. A többi előadók is méltatták Wesselényi jelentőségét. Lakó Éva zilahi muzeológus beszámolt arról, hogy Wesselényi régészeti gyűjteménye a második világháború alatt szétszóródott, ám az utolsó birtokos 3726 darabból álló "Wesselényi-Teleki gyűjtemény" néven jegyzett kollekciót adott át a helyi múzeumnak. Zsibó református templomán emléktáblát helyeztek el /Starmüller Géza alkotása/: "Zsibón született, itt várja Krisztusát - Wesselényi Miklós - 1796-1996 - a közértelmesség ébresztője". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./
1998. június 10.
Megtartották a Kézdivásárhelyi Napokat. A három nap programja gazdag volt, nehéz is összefoglalni, hiszen volt szavaló-vetélkedő, politikai kabaré, kórusok, néptánc- és népzene csoportok léptek fel, nem maradt ki a diszkó, a rock-buli, a kiállítás és a lovasparádé sem. Jún. 6-án báró Wesselényi Miklós nevét vette fel a város könyvtára, Szigethy István polgármester felavatta Vetró András Wesselényi-domborművét. Átnyújtották a város idei Pro Urbe-díjait. A kitüntettek: Incze László muzeológus és Holler Erzsébet nyugdíjas tanárnő. /Flóra Gábor: Kézdivásárhelyi Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./
1999. január 19.
Boér Géza /Torja, 1952. márc. 13. - Kézdivásárhely, 1989. jan. 23./ fiatalon elhunyt kézdivásárhelyi költőtanár halálának tizedik évfordulója alkalmából műveiből és a róla szóló munkákból kiállítás nyílt Kézdivásárhelyen, a Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárban. /Boér Géza emlékkiállítás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 19./
1999. június 9.
Másodszor jelent meg a Pro Zilah Egyesület és az RMDSZ gondozásában a Zilahi Napok című kiadvány Kerekes Edit összeállításában. Évente egyszer jelenik meg, helytörténeti írásokkal. A régi Zilah várost mutatja be a lap, továbbá Wesselényi Miklóst, szobrának alkotóját, Fadrusz Jánost, a zilahi oktatás múltját, a hajdani fazekascéhet, a zilahi nótaszerzők életpályáját, szó esett a cserkészcsapatokról is. Az egykori református kollégium múltját és jelenét mutatta be a tankönyvszerző László László. Egy másik írás a végleg eltűnt Turul madár - Fadrusz alkotta - szoborról emlékezett. /Bekő N. Ildikó: Megjelent a Zilahi Napok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9., Zilahi Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./
1999. június 15.
Jún. 12-én ünnepelték Makfalván az óvoda fennállásának 155. évfordulóját. A jelenlegi óvodában ma 45 gyermek tanul, a holland illetve osztrák támogatóknak köszönhetően játékokban, taneszközökben gazdag, kellemes környezetben. Az ünnepségen Dónáth Árpád helyettes főtanfelügyelő közölte: a Megyei Tanfelügyelőség jóváhagyta, hogy a makfalvi tanintézmény a Wesselényi Miklós Általános Iskola nevet viselje. Manapság a kormány azt latolgatja, hogy fontos-e az óvodák állami költségekből való fenntartása, folytatta a kevésbé jó hírrel Kovács Júlia, a magyar óvodákért felelős tanfelügyelő. /A kisdedóvás másfél évszázadának ünnepe. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 15./
1999. június 17.
Meghalt Meszesi Lajos, Zilah közkedvelt Lajcsi bácsija, a Wesselényi Miklós cserkészcsapat vezetője. Ízig-vérig közösségi ember volt, mindenütt jelentkezett, ahol szükség volt rá: az RMDSZ-nél, a református egyháznál, a Pro Zilah Egyesületnél, de leginkább a cserkészeknél. Ha kellett, színdarabot írt és tanított, sőt, ha úgy találta jónak, ő is kiállt a színpadra. Adyt vagy turulmadarat mintázott gipszből. Matyi István búcsúztató beszédében mondta: "Számodra egy cél volt: a magyar közösséget szolgálni." /Meszesi Lajos 1928-1999. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./
1999. augusztus 3.
Kozma Dezső új tanulmánykötete /Irodalom - korok fordulóján. Stúdium Könyvkiadó, Kolozsvár, 1998./ a századforduló magyar irodalmi és kulturális örökségének a feltárását szolgálta. Könyvében Arany János, Madách Imre, Vajda János, Mikszáth Kálmán, Ady Endre, Krúdy Gyula, Petelei István, Török Gyula, Szabó Dezső munkásságát értékelte. Az erdélyi szellemi múltat felidéző tanulmányok között van A két Wesselényi irodalmunkban című, amely a két Wesselényi Miklósnak - apának és fiának - irodalmunkban fellelhető ábrázolását követi nyomon. /Szabó Álmos: Elmúlt korok irodalmáról - egy új ezredfordulón. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./
1999. november 20.
Reprint kiadásban jelentették meg az Erdélyi csillagok című, hajdan népszerű kötetet, amelyben Bánffy Miklós, Tavaszy Sándor, Vita Zsigmond és mások írtak esszéportrékat az erdélyi múlt olyan nevezetességeiről, mint Apáczai Csere János, Bethlen Miklós, Pápai Páriz Ferenc, Benkő József, Jósika Miklós, Wesselényi Miklós, Kriza János, Orbán Balázs vagy Székely Bertalan? A mintaszerű elemzések mindig arra keresik a választ, hogyan történt mindaz, ami megtörtént a portré hőseivel? /Olvasólámpa. Erdélyi csillagok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 20./
2000. május 5.
Wesselényi Miklós halálának 150, évfordulójára emlékeztek Zsibón ápr. 30-án. A rendezvény színhelye a református templom volt, ahol az ifjabb Wesselényi Miklós születésének kétszázadik évfordulóján állított emléktábla hirdeti: "Zsibón született és itt várja Krisztusát Wesselényi Miklós (1796-1850). A köznemesség ébresztője". Molnár Endre lelkipásztor utalt arra, hogy a 2000. évben Zsibón hármas évfordulóra kerül sor: a település fennállásának 795., az ellenzéki nemes, a "zsibói bölényként" ismert idősebb Wesselényi Miklós születésének 250., fia, ifjabb Wesselényi Miklós halálának 150. évfordulóra. Az ünnepi istentiszteletet követően Mátyus Éva, a helyi RMDSZ-szervezet elnöke mondott emlékbeszédet. Hangsúlyozta, hogy a szilágysági magyar közösségnek önfeladás nélkül, rugalmassággal kell cselekednie, mert van hozzá ereje, csak azok erőtlenek a cselekvésre, akik feladják önmagukat. Idézte Wesselényi híressé vált latin mondatát magyarul: "Soha nem hátrálok meg". Ezután a családi kripta romjainál koszorúztak. /Zsibói évfordulók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./
2000. május 18.
Kézdivásárhelyen máj. 19-én a helyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárban bemutatják Sylvester Lajos Az őrnagy hazatér című riportkönyvét. A könyv a diktatúra légkörét is érzékelteti. /Sylvester Lajos új könyvének bemutatója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./
2000. május 27.
A csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó az 1997-es könyvhét óta általa megjelentetett 30 új könyvvel /többek között az Erdély hegyei, Barangolás a Székelyföldön és a Műterem sorozatok darabjaival)/vesz részt a június 1-5. között lezajló budapesti Ünnepi Könyvhéten. A könyvcímek között szerepel például: Vámszer Géza - Csík vármegye településtörténete, Fodor Sándor - Ki ez a ... majdnem? Kisgyörgy Zoltán - Kovászna megye, Veress Dániel - Férfibú és történeti gyász (Glosszák Wesselényi Miklós életéhez, művéhez, eszmevilágához), Antal Imre - Élő történelem, Daczó Árpád (Páter Lukács) - Csíksomlyó titka (Mária-tisztelet a néphagyományban). /A Pallas-Akadémia az Ünnepi Könyvhéten. Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./
2000. június 3.
Veress Dániel író, művelődéstörténész, az erdélyi emlékirodalom legkitűnőbb ismerője. Ezt mutatta Vékára tett mécses. Esszék a XVI-XVIII. századi erdélyi magyar kortörténetek és emlékírások köréből /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 1998/ című könyve. Legújabb könyve a Férfibú és történeti gyász. Glosszák Wesselényi Miklós életéhez, művéhez, eszmevilágához /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 2000/. A szerző több évtizede foglalkozik Wesselényi Miklós munkásságával. Veress Dániel könyvében arra figyelmeztetett, hogy nemcsak múltunk meghamisítása, hanem a nemzeti amnézia ellen is szüntelenül védekeznünk kell. /Kozma Mária: Pallas-Akadémia sarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./
2000. június 3.
Kézdivásárhelyen a Báró Wesselényi Miklós Könyvtárnak hatvanezer kötetes az állománya, tájékoztatott Bitay Éva könyvtárvezető. Elmondta, hogy 1990 után visszaesett az olvasói igény. 1995 után kezdtek visszajönni az olvasók. A könyvtár élén mindig megszállott könyvszerető emberek voltak, így Zágoni Jenő (ma Budapesten fő-fő könyves ember), majd hosszú ideig Nagy Éva, Bende Katalin és segítőtársaik. A könyvtárba rendszeresen meghívnak írókat, költőket, tudósokat. A Siculus Rádióval jó a kapcsolatuk. /Sylvester Lajos: Olvasó város. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 3./
2000. augusztus 23.
Véget ért a Budapesten megrendezett magyar könyvtáros-tanácskozás, a Közös múlt - közös jövő cím köré szerveződött Külföldön élő magyar könyvtárosok V. szakmai találkozója, melyen a Hargita megyei könyvtárosokat a Csíkszeredában székelő Megyei és Városi Könyvtár igazgatója, Kopacz Katalin képviselte. A konferenciát az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete és az Informatikai és Könyvtári Szövetség szervezte. Monok István, az OSZK főigazgatója köszöntötte a tanácskozás résztvevőit. Bitay Éva a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Könyvtár helyismereti tevékenységéről számolt be. A külföldi hungarikagyűjtéssel és -feltárással foglalkozó szekcióülés elemezte a kanadai magyar irodalmat, felhívták a figyelmet a szerb Matica Könyvtár zeneműtárára, különös tekintettel a magyar zeneszerzők műveinek feldolgozására, bemutatták a Belgrádi Egyetem hungarológiai tanszékének olvasókörét, a hamburgi Hungarológiai Központ könyvtárát, valamint a fiumei Egyetemi Könyvtár hungarikáit. Erről a szekcióról sem hiányoztak az erdélyi magyar könyvtárosok: Fülöp Mária a marosvásárhelyi helyismereti feltárásról értekezett, Endrődi András pedig a nagyváradi Római Katolikus Egyházmegyei Könyvtár rehabilitációs kísérletéről tartott előadást. Egy harmadik szekció a kisebbségek könyvtári ellátásának, a kisebbségi könyvtárak anyaországi kapcsolatainak elemzését tűzte ki célul. Deé Nagy Anikó (Marosvásárhely) a Kárpát-medencei könyvörökségünket vette számba; Kiss Jenő (Sepsiszentgyörgy) a Magyarország határain túli könyvtárügyet vázolta; majd ismertették a délvidéki, vajdasági és őrségi könyvtárak anyaországi kapcsolatait. Fülöp Géza (Marosvásárhely) az olvasás jövőjéről tartott előadást, Poráczky Rozália pedig a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár elmúlt 10 esztendős periódusáról számolt be. /Közös múlt - közös jövő. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 23./
2000. október 28.
Okt. 26-án Kolozsváron, Röser antikváriumban bemutatták Csetri Elek történész Együtt Európában című könyvét. A tanulmányok nagy része olyan kiemelkedő egyéniségekkel foglalkozik, mint Wesselényi Miklós, Kőrösi Csoma Sándor, Széchenyi István, Bethlen Gábor. /Csurulya Szidónia: Hiánypótló kötet. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./
2000. december 4.
Dec. 3-án Zsibón az idősebb Wesselényi Miklós halálának 250. és az ifjabb, a reformer Wesselényi Miklós halálának 150. évfordulójára emlékeztek a református templomban, ahol a Wesselényi-emléktáblát megkoszorúzták. A városi művelődési házban Egyed Ákos professzor előadást tartott a két neves személyiségről. A megemlékezést népizenekar és -táncegyüttes fellépése, szórakoztató műsor zárta. /Zsibón a Wesselényiekre emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./
2001. június 22.
Máj. 8-11. között tartották az erdélyi magyar könyvtárak vezetőinek továbbképzését Csíksomlyón, melynek szervezői a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete, a Kovászna Megyei Könyvtár és a Hargita Megyei és Municípiumi Könyvtár voltak. Az előadók között volt Fehér Miklós, az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézetének vezetője. A tanfolyam eredményeként született meg az Erdélyi Magyar Könyvtárosok Egyesületének elektronikus levelezőlistája. A hazai könyvtárosképzés hiányosságait pótolva ez év októberében Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen egy egynapos ingyenes tanfolyamot szerveznek. /Báró Wesselényi Miklós Municípiumi Könyvtár. Menedzsment az információs és könyvtári szolgáltatásokban. = Székely Hírmondó), jún. 22./
2001. augusztus 21.
A székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal közvélemény-kutatást végzett, és javaslatokat kért a lakosoktól a múlt rendszerben önkényesen elnevezett utcák neveinek megváltoztatására, illetve az egykori elnevezések újbóli hivatalosítására. Kilenc utca és két tér neve a következőképpen módosul: a Horea ezután Kornis Ferenc utca, a Closcából Attila utca, a Crisanból Eötvös József, a Hargita-tér Kőkereszt-tér, a Jövő utca pedig Bíró Lajos utca lesz. A Hősök utca Ugron Gábor nevét veszi fel, a Vasile Alecsandri Szentjános utca lesz, mint hajdanán. A Cuza Voda utca ezentúl a Wesselényi Miklós utca, a Budai Nagy Antal pedig a Baróti Szabó Dávid névre hallgat. A Szabadság-térnek ezután Városháza-tér a neve, a December 1. utcának a Malom és a Tompa László utca közötti szakasza pedig Sziget utca. /Utcanév-változtatások. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 21./
2001. október 16.
Nyolc egykori udvarhelyszéki országgyűlési képviselő portréját és életútját tartalmazza az a kiadvány, amely nemrég jelent meg az SZ-Madisz és az Udvarhelyszéki RMDSZ kiadásában, Fecső Zoltán történészhallgató szerkesztésében, összesen száz példányban. Wesselényi Miklós, Orbán Balázs, Pállfy János, Ugron Gábor, Tibád Antal, Daniel Gábor, Balogh Artúr, Paál Árpád mind olyan személyek, akiknek életéről, munkásságáról egy-két kivétellel keveset tud az utókor. Fecső Zoltán elmondása szerint rengeteg levéltári anyagot kellett feldolgozni ahhoz, hogy az életrajzi adatok hitelesek legyenek. Az arcképeket eredeti fényképek után Biró Gábor festőművész készítette. /K. Z.: Országgyűlési képviselők arcképei. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 16./
2002. április 13.
A nemrég elhunyt Veress Dániel irodalomtörténészre, Németh László egykori levelező partnerére emlékezett Nagy Pál. 1959 és 1974 között Németh László, a magyar szellemi élet egyik legkiemelkedőbb egyénisége egy erdélyi kisvárosba, egy lelkes irodalmár fiatalembernek írta vallomásos leveleit zaklatott életének eseményeiről. Veress Dániel munkái maradandóak: esszéi, tanulmányai, színpadi művei, a monográfiák Erdély múltjának nagyjairól, Mikes Kelemenről, Wesselényi Miklósról, Kemény Zsigmondról. Veress Dániel Sepsiszentgyörgyön élt mindvégig, a székely kisvárosban megteremtette a maga sokablakos szellemi őrhelyét. /Nagy Pál: Baráti búcsú Veress Dánieltől. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 13./
2002. április 15.
Négytagú hatvani küldöttség látogatott Kézdivásárhelyre. A testvérvárosi küldöttség tagjai a Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárban megbeszélték a kapcsolatok további bővítésének lehetőségeit. /(Iochom): Hatvaniak Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 15./
2002. június 27.
A Magyar Örökség díjat odaítélték Erdélyi Múzeum-Egyesületnek. (EME), A díszes oklevél szövegét dr. Egyed Ákos akadémikus, az EME elnöke olvasta fel jún. 25-én, az EME-házban megtartott választmányi ülésen. Az ünnepségen felszólalt Hámori József elnök is. Egyed Ákos beszámolt arról, hogy folytatódnak a felújítási munkálatok az EME Jókai utcai székházában. Az utóbbi időben tíz magyarországi kutató iratkozott be pártoló tagként az egyesületbe. A ballagások alkalmával az EME 332 darab könyvet adományozott a különböző kolozsvári iskolák végzősei számára. Idén és ezentúl minden évben november 23-án tartja meg az EME A magyar tudomány napja Erdélyben című konferenciáját, azért választva november 23-át, mert 1859-ben ezen a napon alakult meg az egyesület. Október 13-án kerül sor a zsibói Wesselényi Társaság, a zsibói Református Egyházközség, valamint az EME Zilah és Vidéke fiókjának összefogásaképpen megszülető ifj.Wesselényi Miklóst ábrázoló szobor leleplezésére. /Köllő Katalin: Magyar Örökség-díj az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./
2002. július 1.
A zsibói Wesselényi Társaság és a zsibói Református Egyházközség, valamint az Erdélyi Múzeum-Egyesület Zilah és Vidéke fiókjának március 20-án tartott közös gyűlésén elhatározta, hogy szobrot állíttat ifj. Wesselényi Miklós emlékének. A szobrot Zsibón, a nagy Wesselényi szülőföldjén, a református templom kertjében, a főbejárat mellett állítanák föl. Alkotója Sepsi József zilahi szobrászművész. Támogatást kérnek a szobor felállításának költségeihez. A szobor felavatására 2002. október 13-án kerül sor. /Wesselényi-szobor Zsibón. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./
2002. szeptember 19.
A zilahi Református Egyházmegye Esperesi Hivatalának és a Presbiteri Szövetségnek a szervezésében került sor szept. 18-án Zilahon az Egyházmegyei Nap ünnepségére, amelyet négy évforduló jegyében hirdettek meg: 100 éve leplezték le Fadrusz János Wesselényi-szobrát, 100 éve került sor a Zilahi Református Wesselényi Kollégium főépületének alapkőletételére, 125 éve született Ady Endre, a kollégium egykori diákja, valamint 200 éve született Kossuth Lajos. Tőkés László püspök azért nem vehetett részt a rendezvényen, mert Mádl Ferenc magyar köztársasági elnökkel találkozott Budapesten. Az államfő október 5-én Nagyváradra látogat, ahol részt vesz az Arany János Kollégium hivatalos felavatásán. Molnár Kálmán helyi esperes jelezte: a zilahi Református Kollégium helyzete továbbra is válságos. Egy olyan egyházi iskola többszáz éves múltját ünnepeljük, amelynek diákjai és tanárainak többsége nem vesz részt egyházi rendezvényeken, jegyezte meg. A zilahi kollégium gyakorlatilag megtagadta az együttműködést az egyházzal. Felolvasták Németh Zsoltnak, a magyar Országgyűlés külügyi bizottsága elnökének az ünneplő gyülekezethez intézett levelét. Starmüller Géza művészettörténész tartott előadást a Wesselényi-szobor-kompozícióról, és annak alkotójáról, Fadrusz Jánosról. A templomi rendezvényt Budai Ilona csodálatos ének-imádsága egészítette ki, majd az egybegyűltek megkoszorúzták a felújítás alatt álló Wesselényi-szobrot és a Wesselényi Kollégium épülete előtti Ady-szobrot. A Kálvineumban Pomogáts Béla, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága elnökének Ady erdélyiségéről szóló előadása és dr. Csetri Elek akadémikus Kossuth Lajos és Wesselényi Miklós című előadása hangzott el. Az egybegyűltek Magyarország, édes hazám címmel Budai Ilona műsorát hallgathatták meg. /Makkay József: Négyes ünnep Zilahon. A tanárok és diákok nem vettek részt az egyházi rendezvényen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./
2002. október 14.
A Fadrusz-napok rendezvénysorozata okt. 12-én Zilahon, a Wesselényi-szoborcsoport előtt rendezett koszorúzási ünnepséggel ért véget. A viharos sorsú Fadrusz-alkotást megtisztították, a környékét kitakarították. A szobor előtt magyar és román politikusok, egyházi és világi vezetők, cserkészek, néptáncosok és nagyszámú ünneplő hallgatta végig a román és a magyar himnuszt. A mintegy kétezer résztvevő előtt Csóka Tibor Szilágy megyei alprefektus Marc Tiberiu prefektus üzenetét olvasta fel. Kiemelte: báró Wesselényi Miklós úttörő szerepet játszott Európa e részén, ahol a feudális törvények korában még rendkívüli módon hatottak. Emlékezetes cselekedete a birtokain élő magyar és román jobbágyok felszabadítása volt. Gondolkodása korát jóval meghaladta, s műveiben a szabad piacon, a parasztság felemelésén és a nemzetiségi egyenlőségen alapuló társadalom létrehozását szorgalmazta. Wesselényi alakja Fadrusz Jánosnak köszönhetően él ma is a szilágyságiak emlékezetében, akik számára a művész a múlt század legnagyobb szobrászainak egyike - mutatott rá az üzenet. A magyar kormány nevében Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatalt felügyelő miniszter mondott beszédet. Mint fogalmazott, Fadrusz János báró Wesselényi Miklóst ábrázoló szobra előtt a Magyarország határain túl élő magyarok több évszázados áldozatos munkájára emlékezünk. - Mind Magyarország, mind Románia belátható időn belül csatlakozni fog az Európai Unióhoz. Nekünk sikerülni fog az, amire Wesselényi és társai egy mostohább korszakban csak törekedhettek. Ehhez azonban még számos tennivaló vár ránk. Otthoni dolgainkban és az itt élő magyarok megsegítése terén - szögezte le. A miniszter emlékeztetett arra, hogy a zilahi Wesselényi-szobor sorsa is hányatott volt, hiszen 1935-ben eltávolították, majd 1942-ben újra felállították. Markó Béla RMDSZ-elnök beszédében utalt arra, hogy a Fadrusz-napok kolozsvári és zilahi ünnepségei - mint egyébként a Szilágylompérton avatott Ady-szobor, a bihardiószegi Kossuth-szobor visszaállítása, vagy pedig az aradi október 6-i emlékünnepségek - azoknak a közelmúltban tartott erdélyi és partiumi megemlékezéseknek a sorába tartoznak, amelyek azt bizonyítják, hogy az erdélyi magyarság képes visszaszerezni történelmét. A koszorúzás után a megyei tanács épületében tudományos ülésszakot tartottak. /Tibori Szabó Zoltán: Méltóságteljesen ünnepelték Zilahon Fadruszt és Wesselényit. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./
2002. december 5.
A kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár és a Wesselényi Miklós Egyesület dec. 3-án este bemutatta Fekete Vince A Jóisten a hintaszékből című verseskötetét. Az eddig kiadott két könyvéből válogatott és az utóbbi öt év során született verseket tartalmazó kötet első bemutatására Kolozsvárott került sor. /Iochom István: Fekete Vince harmadik verseskönyve. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 5./
2002. december 20.
Kézdivásárhely testvérvárosa, Mezőhegyes képviselői látogattak a céhes városba. A vendégek egy közel 900 kötetet tartalmazó ajándékcsomagot adtak át a Báró Wesselényi Miklós Könyvtár számára. Az adomány a Mezőhegyes polgárainak felajánlásai révén gyűlt össze. /(klm): Adomány a könyvtárnak. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), dec. 20./
